Miért az őrség?
Simon Attila barátunk, alkotótársunk már több évtizede helyi fotós és Őrség-rajongó.
Egy kirándulásból lett költözés, mert ebbe a tájba beleszeretni nagyon könnyű…
Galériánk fényképek, történetek, helyek, emberek. Azt mondanánk storytelling képek. Az Őrségben minden nyugodtabb, csendesebb, illatosabb, ízesebb, vadregényesebb. Ezen a tájon felfedező utat tenni kicsit időutazás, kicsit kaland és beolvadás egy fenséges közegbe.
Az őrségi workshopok számunkra, oktatók számára is felüdülés, mert annyi az inspiráció, hogy sok jó képpel és érzéssel lehet hazatérni.
Napfelkeltét sokkal ritkábban látunk, mint naplementét. Ezért a különleges élményért érdemes felkelni. A napfelkelte fényei impresszionista színeket és formákat rajzolnak, lefotózni fenséges érzés az Őrségben.
A fazekas riport közben megérezni az agyag illatát, látni a korongon formálódó csodát, és mindezt képpé alkotni, itt megteheted. Ráadásul haza is viheted kedvenc tárgyaidat.
Az ősz meleg színpalettáját a természetben felfedezni, rácsodálkozni, vonzó program.
...És egy idézet
„Hát nem igazi őszi nap van? Épp az a csendes melankólia, melyet úgy szeretek – mely harmóniát teremt élet és természet között. A madarak már hazaútjukról tanácskoznak, a fák felöltik a hervadás lázas, avagy épp halovány színeit, és kezdik behinteni a földet, hogy az ember még lépteivel sem zavarná meg föld és lég pihenését, míg olyan illatot árasztanak, mely tökéletes enyhülés a nyugtalan léleknek.
Pompázatos ősz! Egész lelkem rabul ejti, s ha madár lehetnék, mindenütt az ősz nyomában szállnék a világban.”
George Eliot
